Habtejszín kontra főzőtejszín

Sokszor elnézegetem az embereket a boltban, ahogy tanácstalanul állnak a tejszínes polcoknál, hogy most melyiket is vegyék.
- Főzőtejszínt vegyél, a Bede Robi is aszonta a paprikán, hogy az kell bele! - hallom, az egyiket.
- Főzéshez, főzőtejszín kell. A habtejszín az csak az édességbe jó. - mondja.
Hát, nem! A főzőtejszín mint olyan, nem más mint „parasztvakítás”. Jól hangzik, és sokan be is dőlnek neki, hogy főzéshez nyilvánvalóan főzőtejszín kell...
A főzőtejszín nem más, mint a habtejszín egy alacsonyabb zsírtartalmú (20%-os) változata, amit, hogy azért a kellő sűrűséget elérje, különböző anyagokkal „javítanak fel”.
Nézzük csak a tartalmát: 20%-os zsírtartalmú tejszín, tejfehérje, szentjánoskenyérliszt, karragén, guargumi.
Ezzel szemben a habtejszín tartalma: 30%-os zsírtartalmú tejszín. Ennyi. (esetleg, némelyik márkában még tesznek hozzá gyöngyzuzmót is, sűrítőanyagként) Azt hiszem nem nehéz eldönteni, végül is melyiket is tegyük bele az ételünkbe. HASZNÁLJUNK INKÁBB HABTEJSZÍNT A FŐZÉSHEZ!
És még valami. Sokaktól hallottam érvként, hogy azért nem használnak habtejszínt főzéshez, mert szerintük az édesebb. Megnyugtatom őket, semmivel sem édesebb, mint a főzőtejszín, hisz nincs benne hozzáadott cukor, csak tejzsírt (tejszínt) tartalmaznak, legalább is az általam preferált Parmalat és Milli terméknél.

„Görög joghurt” házilag

Pontosabb cím az lenne, „görög jellegű” joghurt házilag. Mert ez a poszt inkább arról szól, milyen trükkel tudunk a sima, boltban kapható joghurtból, a görögökéhez hasonló joghurtot „barkácsolni”.
A görög joghurt sűrűbb, krémesebb, magasabb zsírtartalmú (7-8%-os), mint a nálunk elterjedt joghurt fajta. Többnyire tehén tejből készül, de létezik juh- és kecsketejes változat is.
Sajnos nálunk nagyon kevés helyen kapni igazi görög joghurtot, csak néhány delikatesz boltban kapható, de ott sem állandóan.
Ahhoz, hogy ízben és állagban a göröghöz hasonlatosat kapjunk, két dolgot kell elintézni: ki kell vonni a víz és savó nagy részét, valamint a zsírtartalmát is növelni kell. Az előbbit, hogy sűrűbb legyen, az utóbbit, hogy krémesebb állagú és kevésbé savanykás ízű legyen mint a nálunk kapható joghurt fajták.
A „görög joghurt” készítéséhez lehetőség szerint, vegyünk sűrűbb bio-joghurtot, vagy használjunk házi készítésűt. Ha egyikhez sem jutnak hozzá, ajánlom a Spar "sajátmárkás" joghurtját.

1. A joghurtot, egy sűrű gézzel (vagy muszlinnal) kibélelt szűrőbe öntöm, aláteszek egy edényt, az egészet letakarom alufóliával, és éjszakára a hűtőbe teszem, hogy kicsöpögjön belőle lé.
2. Másnap kiveszem, ha kell, kissé megnyomkodom, hogy a maradék is kicsepegjen belőle.
3. Ezután jön a zsírtartalom kérdése. Én azt a módszert szoktam alkalmazni, hogy a joghurt mennyiségének az egyötödének megfelelő mennyiségű mascarponét keverek hozzá, de lehet tejszínnel, vagy tejföllel is dúsítani, vagy akár el is hagyhatjuk ezt a lépést ha számít a kalória...
4. Ezután egy csatos üvegbe kanalazom az egészet, és a hűtőbe teszem egy-két napra, hogy jól összeérjenek az ízek. Két hétig is eláll hűtőben tartva...

Ez a fajta joghurt, elengedhetetlen alapanyaga pl. a tzatzikinek, különböző zöldfűszeres „mártogatósoknak”, szószoknak. Gyümölcsökkel és mézzel elkeverve, pl. kitűnő frissítő nyári reggeli készíthető belőle, ezen kívül még számtalan felhasználási lehetősége van...

UPDATE!  (11/04/03)

Mostanában többször is láttam különféle szupermarketekben (Spar, Tesco)  Bakoma márkájú sűrű krémes, 7%-os zsírtartalmú görög joghurtot. Kipróbáltam és jónak találtam.